Fő tartalom

Fő tartalom

Választható Védelem Biztosítás ügyféltájékoztató

Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF) hatályos 2016. január 1-től

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (hatályos 2017. január 1-től)

Választható Védelem Biztosítás Különös Feltételei (hatályos 2016. június 1-től)

Egyéb dokumentumok:

"Kupon kedvezmény" feltételei (hatályos: 2017. január 16-tól 2017. április 16-ig)

„Háromezres ajánlat” akció feltételei (hatályos: 2016. szeptember 1-től 2017. január 15-ig)

„Háromezres ajánlat” akció feltételei (hatályos: 2016. június 27-től 2016. augusztus 31-ig)

Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF)

Hatályos: 2016. január 01-től

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely
társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
Biztosítási Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz
tartozik.

A Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF) a Genertel Biztosító Zrt-vel kötött valamennyi
vagyonbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák,
feltéve, hogy a biztosítási szerződést a GÁVF-re hivatkozással kötötték.
Ezen általános feltételek alapján a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes
biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény)
bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát
a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.
Az egyes biztosítások különös feltételeinek a jelen GÁVF-ben foglaltakkal ellentétes rendelkezései
esetén a különös feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1. Biztosító
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a
feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
1.2. Szerződő
1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti
és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak
nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy
üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni
és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.
1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig
vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben
bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges,
kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.
1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal
a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem
szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége
a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő
féllel egyetemlegesen felelős.
1.3. Biztosított
A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony
alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt
személy javára köti meg (szerződő).
2.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet
- a felek külön írásbeli megállapodásával,
- a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely
írásbeli megállapodásnak minősül,
- a biztosító ráutaló magatartásával. (2.1.5. pont)
2.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot
(továbbiakban: kötvény) állít ki.
2.1.4. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal
kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban
nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az
eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a
kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
2.1.5. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal - jön
létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított
15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
- az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,
- a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
- a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában - az ajánlatnak a
biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő
elteltét követő napon jön létre.
2.1.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben
eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon
belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák.
Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az
elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra
írásban felmondhatja.
2.1.7. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult
visszautasítani.
3. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya
3.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi
kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli
megállapodásának hiányában nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.
3.2. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz –
kizárólag Magyarország területére terjed ki.
4. A biztosítási szerződés tartama
4.1. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.
4.2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben a szerződés hatályba
lépésével megegyező naptári nap előtti nap. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak
a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.
5. Biztosítási összeg /A biztosító szolgáltatási kötelezettsége
5.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási
szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.
5.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a
vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részében a biztosítási
összegre vonatkozó megállapodás semmis.
E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke,
továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
5.3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
5.4. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban
bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő
(I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a
biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg
írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés
jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban
a folyó biztosítási időszakra.
Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (1.2.1. pont), a fedezetfeltöltés joga
nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel
marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
5.5. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az
alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg
erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító
szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek
a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító
szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a
kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
5.6. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál
és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
5.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben
fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön
kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető
események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.
6. A biztosítási díj
A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
6.1. Díjfizetési kötelezettség alanya
6.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.
6.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (1.2.5.
pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.
6.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)
A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a
biztosítási szerződésben határozzák meg.
6.3. Díjfizetés esedékessége
6.3.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés
hatályba lépésekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes,
amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés hatálybalépésekor esedékes.
6.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj
(vagy díjrészlet díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön,
a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a
díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
6.4. A biztosítási díj módosítása
6.4.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati
tényezők, így különösen a biztosító nyilvántartása szerinti, azonos módozatú biztosítási
szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző
naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biztosítási
szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a következő biztosítási időszak első
napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb
100%-os mértékben módosíthatja.
A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról
és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban
értesíti a szerződőt.
Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem
kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási
idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja.
Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal
a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
6.4.2. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (1.2.1. pont), úgy a 6.4.1. pontban
foglaltaktól függetlenül a biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási
díjnak a biztosítási szerződés következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal
történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként
fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési
kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban,
a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.
6.5. A díjfizetés elmulasztásának következményei
6.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem
egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet
legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a
biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az
esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
6.5.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a 6.5.1. pontban foglalt
szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a
szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
6.5.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem
hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.
6.6. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
6.6.1 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási
időszakra járó díj megfizetését követelheti.
6.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését
követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a
biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.
7. A felek együttműködése
7.1. Közlési kötelezettség
A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor)
kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval
közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon
és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még
akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.
7.2. Változás bejelentési kötelezettség
7.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények
megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha
a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási
szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a
biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;
b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;
c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult
megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;
e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
f) a biztosított vagyont érintő végrehajtási, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás
megindítását;
g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia
bevezetését;
h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti
szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;
i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását;
j) kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus levelezési cím,)
megváltozását.
7.2.2. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további
változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.
7.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet
bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a
közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
7.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges
körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik
vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a
biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására,
vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül
nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító
erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.
Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat
jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben
meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott
lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása
szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében
a kockázatot nem vállalhatja.
Jelen rendelkezések nem érintik a Biztosító szerződés megtámadására vonatkozó jogait.
7.5. Kármegelőzési kötelezettség
7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben
általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat,
szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre,
karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó
utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a
biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást
eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a
biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
7.5.2. A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések
végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy
egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.
7.6. Kárenyhítési kötelezettség
7.6.1. A szerződő fél és a biztosított - a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott
utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye
szerint - kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
7.6.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak
megtartását ellenőrizni.
8. A biztosítási esemény
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy
a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási
összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.
9. Kárbejelentés, kárrendezés
9.1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de
legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak
a)személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
b)telefonon: munkanapokon a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán a 06 1 288 00 00-ás
telefonszámon
c)interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/
karbejelentes)
d)levélben a 7602 Pécs, Pf.: 999 címen bejelenteni.
9.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
a)a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b)a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c)a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
d)a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy
szervezet nevét.
Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő
elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.
Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (biztosított)
köteles azt az illetékes hatóságnak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a
szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben
rögzíttetni.
9.3. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában
a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok
rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:
a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény ), továbbá más biztosítónál azonos
biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerződésre
vonatkozó kötvény, vagy más igazoló dokumentumot,
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához
szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumokat (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási
eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),
c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelemi hatóságnál) történő bejelentése
tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb
határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és
tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azokat ügyfélként megismerheti,
d) a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati
példányát,
e) a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy a bíróság által hozott határozatot, továbbá
az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve,
hogy azok rendelkezésre állnak,
f) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumait,
különösen: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratokat,
gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumokat,
g) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a
biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó
iratokat, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulását és az adatbekéréshez
szükséges felhatalmazását,
h) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat,
szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén
ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet
terheli,
i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a
kárenyhítéshez igénybevett eszközöket, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra
alkalmas iratokat,
j) a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát
igazoló okiratot,
k) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban
közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg
az eljárás anyagát képező iratokat, különös tekintettel az eljárás során készült szakértői véleményekre,
jegyzőkönyvekre és tanúnyilatkozatra, feltéve, hogy azok a szerződő vagy a biztosított ügyfélként
megismerheti,
l) esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülményeire vonatkozóan.
9.4. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát
ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
9.5. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal
történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését
érvényesíthesse.
9.6. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére,
a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve
a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges
dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges
körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
9.7. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő
(biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig
csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
9.8. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító
számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása
lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
9.9. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem
történik meg a kár megszemlézése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a
megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve annak
következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében köteles
gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép
és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő
módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról
fényképfelvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és
egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan
állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak
abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.
9.10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek,
a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon
esedékes.
9.11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő
megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.
9.12. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg.
9.13. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a
jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.
10. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól
10.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt
jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított
tevékenység folytatásához (ideértve a biztosított vagyontárgy használatával összefüggő
tevékenységet is) közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk,
tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy
(pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában
közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
10.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a 10. 1. a)-c) pontban
meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget -
a 7. 5. és 6. pont szerinti – kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének, így különösen, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító
felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett
volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének
lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében
szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.
10.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított - a 7. 1. és a 7. 2. pontban szabályozott – a közlésre
vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége
nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények
valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkezésében.
10.4. Amennyiben a biztosított a - 9. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem
teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak
ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények
kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
11. A biztosítási szerződés megszűnése
11.1. Megszűnik a biztosítási szerződés
a) rendes felmondással, amennyiben azt határozatlan időre kötötték; (11.2.)
b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;
c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel 6.5.1. pontjában meghatározottak
szerint;
d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő - a 6.4.1. pontban foglaltak szerint - a szerződést a
biztosítási időszak végére felmondja,
e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén
a 2.1.6. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel 7.4.
pontjában foglaltak szerint;
f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése
lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a
biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés
vagy annak megfelelő része megszűnik;
g) a Felek közös megegyezésével.
11.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére
30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30.
nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.
11.3. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
11.4. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított
időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél
felmondhatja.
11.5. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha
arra további díjfizetés történt.
12. Törvényi engedményi jog
12.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat
illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő
hozzátartozó.
12.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban
a kifizetett szolgáltatási összeget vissza kell fizetnie.
13. Elévülés
13.1. A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.
13.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik
- a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
- a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő
15. napot követő napon,
- a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy
információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő
napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,
- a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény
esetén a szerződés megszűnésének napján,
- egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.
14. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a GÁVF azon rendelkezéseit, melyek a Polgári
Törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a GÁVF azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános
vagyonbiztosítási feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én
hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében
került sor.
14.1. Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései
14.1.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva
álló határidő (2.1.4. pont)
A Ptk. 6:443.§ (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15
nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított
kötvény a szerződő ajánlatától eltér.
14.1.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával (2.1.5. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:444.§-ától - a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító
ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.
14.1.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében (4.2. pont)
A Ptk. 6:447.§ (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő
rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
14.1.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak
(5.4. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:461.§-ától, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt,
ha nem minősül fogyasztónak.
14.1.5. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befizetésével
késedelembe esik (6.5. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449.§-ától - a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos
póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat az
esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.
14.1.6. Az elévülési időszak tartama (13. 1. pont)
Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott
általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Hatályos: 2016. március 01-től

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely
társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
Biztosítási Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz
tartozik.

Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a
Genertel Biztosító Zrt. társasághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk
társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal
foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és
székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz
és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út
igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb
szabályaival.
Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek
– biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási
ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes
adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a
szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük
a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.
Jelen ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések
(a továbbiakban: ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási
szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.
Az ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő
jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a
biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre
vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szerződő/biztosított
nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.
A jelen ügyféltájékoztatóban, az általános szerződési feltételekben, valamint a különös
és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb
hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.
1. A Biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok:
A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali Biztosító
Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság.
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága,
amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz
tartozik.
A Társaság neve: Genertel Biztosító Zártkörűen Működő
Részvénytársaság
A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 1 180 000 000,- Ft
Az alap (jegyzett) tőke ténylegesen 1 180 000 000,- Ft
rendelkezésre bocsátott összege:
A társaság székhelye: 1134 Budapest, Dévai u. 26–28.
A társaság levelezési címe: 7602 Pécs, Pf. 999.
A társaság internetes elérhetősége: www.genertel.hu
A székhely állama: Magyarország
Adatkezelési azonosító: 41022
Cégjegyzékszáma: 01-10-045704
Adószáma: 14011838-4-44
Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás
A társaság cégformája: részvénytársaság
Működési módja: zártkörű
Telefon: (36-1) 288-00 00
A társaság egyedüli részvényese: Generali Biztosító Zrt.
Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Cégjegyzékszáma: 01-10-041305
Székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.
A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességéről
és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (www.genertel.hu) érhető el.
2. Ügyfélszolgálat
Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés
keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formának
és módszernek megfelelően társaságunk elsősorban a székhelyén működő telefonos
ügyfélszolgálatával áll ügyfelei rendelkezésére. Információt, és támogató útmutatást –
Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a www.genertel.hu címen is. Internetes
ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk
(TeleCenter) biztosítja az elérhetőséget. A személyes ügyintézés lehetősége a 1132
Budapest Váci út 36-38. szám alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biztosított.
A személyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje megtalálható társaságunk honlapján,
avagy az iránt a 06 (1) 288 00 00-es telefonszámon is lehet érdeklődni. Ezen utóbbi
telefonos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül
egyúttal mód van a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.
Az ügyfélszolgálat elérhetőségei:
Telefonszám: (06-1) 288-00 00
Fax: (06-1) 451-38 81
Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf.: 999
E-mail: genertel@genertel.hu
Internet: http://genertel.hu/ugyfelszolgalat/
elerhetoseg
Személyes ügyfélszolgálat címe: 1132 Budapest Váci út 36-38.
3. Panaszügyintézés
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült
problémáját megnyugtatóan rendezni, a Genertel Biztosító Zrt. ügyfélszolgálatán
szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján,
avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési
címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító magatartására, tevékenységére vagy
mulasztására vonatkozó panaszát a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségein keresztül
közölheti. Szóbeli panaszát személyesen a biztosító személyes ügyfélfogadásra nyitva
álló ügyfélszolgálati irodájában teheti meg.
A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére az ügyfélszolgálat fenti
telefonszámán keresztül van lehetőség.
Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési
nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapunkon,
illetőleg az ügyfélszolgálati irodánkban kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.
4. Felügyeleti Hatóság
4.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy
Felügyelet).
A Felügyelet elérhetőségei
Székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.
Levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777.
Központi telefon: (36-1) 4899-100
Központi fax: (36-1) 4899-102
Webcím: http://felugyelet.mnb.hu
Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Ügyfélszolgálat telefonszáma: 06-40-203-776
Ügyfélszolgálat elektronikus ugyfelszolgalat@mnb.hu
levelezési címe:
Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (http://www.mnb.
hu/fogyasztovedelem), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő
alkalmazásokra.
4.2.Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet,
amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított
eljárás keretében - ellenőrzi
a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó
magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
törvény rendelkezéseinek, továbbá
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény
rendelkezéseinek, továbbá
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d)
pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá
e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem
értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének,
továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e
rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény
szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a
biztosítónál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott
választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából
egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő
körülményt vélelmez.
5. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út
igénybevétele
5.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független
testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges
pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó
írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi
Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén
az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő
érvényesítésének biztosítása érdekében. A Testület eljárása megindításának feltétele,
hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy
rendezését.
A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei
Címe: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.
Levelezési címe: H-1525 Budapest, Pf.: 172.
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk
(így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a http://www.mnb.hu/bekeltetes
honlapon.
5.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi
Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői
tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
5.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív
vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
6. A személyes adatok kezelésére, valamint a titoktartásra vonatkozó elvi és
gyakorlati tudnivalók
6.1. Személyes adat és a biztosítási titok
Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve,
azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális
vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az
érintettre vonatkozó következtetés.
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a
viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a
viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi
körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a
viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
6.2. Az adatkezelés célja
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, mint adatkezelő az ügyfeleinek azon biztosítási titkait
jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a
szolgáltatással összefüggnek.
Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához,
állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez
szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító
ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító
számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy,
továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független
biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött; az adatvédelemre vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.
6.3. Az adatkezelés jogalapja
A biztosító adatkezelése a biztosítási szerződés megkötésével megadottnak tekintett
önkéntes hozzájáruláson alapul. A szerződő a szerződés megkötésével hozzájárul
adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy az
Ügyféltájékoztatóban hivatkozott adatkezelések jogalapja a Bit. 135. §-a és a Bit. 159
§-a, az Sztv. 169. §-a, illetve a veszélyközösség védelme céljából a biztosítók közötti
adatátadások tekintetében a Bit. 149 §-a. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő
adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, a 6.2. pont szerinti célokból, kizárólag
az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
Az Infotv. értelmében személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának
beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából
szükségesés ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog
korlátozásával arányban áll.
Az Infotv. értelmében, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került
sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha
ezen érdek érvényesíté- se a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával
arányban áll,
további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását
követően is kezelheti.
Az érintett természetes személy előzetes hozzájárulása esetén a biztosító egyéb céllal
is kezelhet személyes adatokat. Ezen adatkezelésekről a biztosító az adatoknak a cél
szerinti felvételekor ad tájékoztatást.
6.4. Az adatkezelés időtartama
A Bit. 142.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján a biztosító a személyes adatokat a
biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti,
ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a
létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti,
ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A Bit. 159.§ (5) bekezdése értelmében, telefonon történő panaszkezelés esetén a
biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti,
és a hangfelvételt öt évig megőrzi. A Bit. 159.§ (10) bekezdése értelmében a biztosító
a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg és azt a Felügyeletnek kérésére
bemutatja. A biztosítási szerződés megkötésével, nyilvántartásával összefüggésben
keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat a biztosító a Számvitelről
szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 169.§ -a értelmében 8 évig őrzi meg.
A biztosító a 6.7. pontban részletezett, a veszélyközösség védelme érdekében történő
adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a 6.7. pontban részletezett
feltételekkel és időtartam elteltéig kezeli.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem
jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az
adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem
áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
6.5. Az adatok megismerésére jogosultak köre, az adatok továbbítása
Az adatokat kizárólag társaságunknak a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó
hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, illetve a társaságunk részére külön
szerződés alapján adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek,
szervezetek ismerhetik meg, a társaságunk által meghatározott terjedelemben és a
tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. Az adatokat jogosultak megismerni
továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunknak a
biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a Bit. 138-140.§-ai értelmében
nem áll fenn. Társaságunk az adatkezelések során adatfeldolgozókat vesz igénybe.
6.6. Az adatkezelésekkel kapcsolatos jogok és érvényesítésük
Társaságunk az érintett kérelmére – a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő
alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül – közérthető formában, az érintett erre irányuló
kérelmére írásban tájékoztatást ad az érintett részére a kezelt, illetve a társaságunk által –
vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott személyes adatairól,
azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó
nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, adatvédelmi
incidens esetén az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására
megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén –
az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást
kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az érintett
természetes személy még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható
meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen
kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.
Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – törvény vagy – törvény
felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete
közérdeken alapuló célból elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a zárolását
vagy törlését. Társaságunk az érintett által kezdeményezett adathelyesbítéseket a
nyilvántartásaiban átvezeti.
Az érintett az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a
kezelése ellen. A tiltakozást társaságunk annak benyújtásától számított legrövidebb időn
belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében
döntést hoz, és döntéséről az érintettet írásban tájékoztatja. Amennyiben az érintett a
döntéssel nem ért egyet, illetve a társaságunk a fenti határidőt elmulasztja, úgy a döntés
közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz
fordulni. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait
az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
Amennyiben az érintettnek a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát,
kérelmeit társaságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az érintett
bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem
következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, úgy a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóságnál jogosult bejelentést tenni.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei
Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5
Telefon: 06 1 391 1400
Telefax: 06 1 391 1410
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Web: naih.hu
6.7. A veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében Társaságunk - a
jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése
során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a
biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából - a
Bit.149. §-ában biztosított felhatalmazása alapján, jogosult megkereséssel fordulni más
biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint,
a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt - a Bit.149. § (3)-( 6)
bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia
kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához
szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
Társaságunk ennek keretében,
- baleset és betegség biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével
kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító
adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal
kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e be
kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos
- biztosítási eseményre vonatkozó adatokat ;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével
kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat,
és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő
szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
- szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött
járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni
károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem,
segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban
az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy
azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához
szükséges adatokat;
c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket
vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre
vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével
kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat;
és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő
szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
- a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét
is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi járművekkel
kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint
az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével
kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult
személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait,
továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés
miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj
iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses
kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt
érintő korábbi, - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó
szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó
személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi
sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt
érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott
ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási
eseményekre vonatkozó adatokat.
- a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi
járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és
ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz
tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai
(rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség,
(beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes
hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre
vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára,
jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk
megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító
által megjelölt gépjárműben be- következett, de nem gépjármű által
okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel
tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti
adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában
a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.
Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt
követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk
tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges,
az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével
kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként
társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez
szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat
megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig
kezelhető. Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének
tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a
biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon
az adatairól tájékoztatást kér és társaságunk – a jelen bekezdésben meghatározottakra
tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről
tájékoztatja a kérelmezőt. Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a
biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal
a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. A megkeresésben megjelölt adatok
teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
6.8. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések
A Bit. 137-141.§-ai, valamint a 147. §-a alapján (a törvény szerinti számozás és felsorolás
megtartásával):
137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható
biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok
bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes
személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt
esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a
kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány
tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok
tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási
Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel,
az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és
a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés
kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében
az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett
tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges
adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a
harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok
által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik
országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának
részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és
bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli
megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási
szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal,
hogy a p)-s)pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az
adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül
az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót
törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási
szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott
pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez
kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli
megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási
szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő
adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya
között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás
végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCAtörvény)
alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban:
Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a
138. §-ban és a 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek
személyes adatait továbbíthatja.
(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben
meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség,
továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor
is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a
biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti
kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel,
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett
bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros
szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív
anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének
elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben
vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési
kötelezettségének tesz eleget.
(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás
során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport
irányító tagja részére történő átadása.
139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,
ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi
bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási
titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által
a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli
adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben
meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes
adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2)
bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása
esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti
felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás,
ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban
foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter
részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt
rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a
biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
147. § (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani
az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra
vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
7. Távértékesítési tájékoztató
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló
2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmében
az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül
felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte
esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító
és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesítés
keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag
a törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti
meg a szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama
nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati
elérhetőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A
felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre
vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6.§ (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott határidő
lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi. A
biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat
a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a
szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását
követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn
belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a
szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti. A törvény
8.§-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja,
a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás,
azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázatviselés időarányos
ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített
szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgáltatás
egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével
kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen
teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van
helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő
által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített
kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat
kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére
visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról
szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül
a biztosító részére visszatéríteni.
8. Az Általános Forgalmi Adó megtérítése
A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben,
a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár
következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (ÁFA )
köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után
az ÁFA összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján
vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen
feltüntetik az ÁFA összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve,
hogy a jogosultnak az ÁFA összege jogszabály alapján az állami költségvetésből
nem térül meg.
9. Késedelmi kamat
A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében
meghatározott késedelmi kamatot felszámítani.
Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a Ptk. szerinti vállalkozásnak minősül, úgy a
biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Ptk. 6:155. § (1) és
(2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot és költséget felszámítani.
10. Adminisztrációs díj
A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen
eljárásokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülése érdekében. Az
egyes eljárásokért felszámítandó mindenkori adminisztrációs díjakat a biztosító
honlapján teszi közzé.
11. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje
Amennyiben a Szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan
kiegyenlítetlen tartozása áll fenn Társaságunkkal szemben, és a Szerződő által
befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a
Szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre
irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában
elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat,
adminisztrációs díj.
Amennyiben a Szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása
van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi
valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja
el a biztosító.
12. A díjfizetés módja
12.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési
módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:
- készpénz-átutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak
megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket,
melyet a szerződő köteles befizetni,
- csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a
folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,
- átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési
ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást
ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.
12.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló,
a biztosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás (csekk), díjbekérő vagy
más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat belföldi postautalványon
(postai „piros” csekken) vagy banki átutalással a kötvényszám feltüntetése mellett
megfizetni.
12.3.Amennyiben az ügyfél a díjbekérőt az esedékes egyszeri díj vagy díjrészlet
esedékességét megelőző 10. napig nem kapja kézhez, ezt az ettől számított 5
napon belül az ügyfélszolgálati elérhetőségek bármelyikén köteles jelezni.
12.4. A szerződőnek bármikor lehetősége van a biztosító honlapján erre kialakított
felületen esedékes díjának bankkártyával történő befizetésére (https://www.genertel.hu/
ugyfelszolgalat/online-dijfizetes).
13. A biztosításközvetítő
13.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő.
13.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló
munkaviszonya vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő
a többes ügynök is, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a
biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői
tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős.
13.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a
biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A független biztosításközvetítő a
tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles
eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független
biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan
díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége
kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.
13.4. A biztosító képviselője – ideértve a biztosító ügynökét is – biztosítási díj
átvételére nem jogosult.
13.5. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes
biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem jogosult
közreműködni.
14. Kedvezmények igénybevétele
Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló
kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények
megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn, (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása,
inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak
visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és
köteles a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.
Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító
erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk küld) vagy a díj beszedési megbízással
(inkasszó) történő beszedését először megkísérli.
15. Jognyilatkozatok
15.1. A biztosító felé tett jognyilatkozat csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamelyik
szervezeti egységének tudomására jut.
15.2. Ha az ügyfél által megadott címadatok megegyeznek a biztosító által
nyilvántartott címmel, úgy a biztosító a küldeményeit, postai út esetén az annak
kiküldését követő 5. munkanapon, míg elektronikus küldemények esetén az
elküldés napján, kézbesítettnek kell tekinteni.
15.3. Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében kézbesítettnek kell
tekinteni a biztosító által küldött jognyilatkozatot akkor is, ha annak átvételét a
címzett megtagadta, vagy ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott–
címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.
Kézbesítettnek kell tekinteni továbbá a nyilatkozatot akkor is, ha annak átvételét a
címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte.
16. Egyéb rendelkezések
16.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Felek esetleges korábbi
szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló
jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott
szokás.
16.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi
feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások
hatályukat vesztik.
16.3. A biztosító az ügyfelet automatizált hívórendszer alkalmazásával is
megkeresheti.
16.4. A Biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a
szerződő nem áll semmilyen
a) az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom
alatt; vagy
b) az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy
gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés
hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S.
Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFA C) által
kiadott egységes szankciós listát is.
A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat,
kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan
személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók,
korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.
A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a
szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti
szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés
megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba
lépésének napja.
A Biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre
jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.
16.5. A biztosító az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások
(egészségbiztosítások) esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási
szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra
csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről
szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jogszabály módosításban foglalt
mértéket.
17. Irányadó jog, joghatóság kikötése
A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály
eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. Amennyiben
a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon
rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből
eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.
18. A jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől
lényegesen eltérő rendelkezései
Jelen fejezet nem tartalmazza az ügyféltájékoztatónak azon – a biztosító által alkalmazott
korábbi általános feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014.
március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek
történő megfelelés érdekében került sor.
18.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (11. pont)
Amennyiben a Szerződő által a Biztosító részére befizetett összeg valamennyi
fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az
egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint, annak hiányában jelen
ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg. Amennyiben szerződőnek egy
biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé úgy a befizetett díj
elszámolása a jelen ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.
18.2. Egyéb rendelkezések (16. pont)
A Ptk. 6:63. §.-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává
a Felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási
üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen
alkalmazott szokás.

Választható Védelem Biztosítás Különös Feltételei

Hatályos: 2016. június 01-től

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely
társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett
Biztosítási Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz
tartozik.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel
Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Genertel Választható
Védelem Biztosítás elnevezésű biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy
a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem
szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó
általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a
Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az
irányadók. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá a szerződő biztosítási ajánlata.
A Genertel Választható Védelem Biztosítás jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító
arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében,
a jelen biztosítási feltételekben meghatározott keretek között, a kockázatviselés helyén,
a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási események kapcsán a jelen
biztosítási feltételekben meghatározottak szerinti szolgáltatást nyújtja.
1.1. A szerződő
A biztosítási szerződés szerződője csak 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy
lehet.
1.2. A Biztosított
A biztosítási szerződés biztosítottja a szerződő.
1.3. A biztosítási díj
A biztosítási szerződés díjmentes, a biztosító a kockázatot ingyenesen vállalja.
1.4. A szerződés tartama
A biztosítási szerződés 90 nap határozott időre jön létre.
1.5. Biztosított kockázatok és a biztosító szolgáltatásának szabályai

1.5.1. Utcai rablás biztosítás
A) A biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha valaki a biztosított birtokában lévő vagyontárgyakat
jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség
ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őt öntudatlan vagy védekezésre
képtelen állapotba helyezi.
B) A biztosítás területi hatálya
A biztosítás hatálya Magyarország területére terjed ki.
C) A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlattételt követő nap 0 órakor kezdődik.
D) A biztosítási összeg
A biztosítási összeg 100.000,-Ft, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa.
E) A biztosító szolgáltatása
A biztosító a biztosítási összeg keretein belül megtéríti a biztosítottnak a tőle eltulajdonított
vagyontárgyak káridőponti beszerzési értékét, amennyiben azoknak a káridőponti
avultsága nem éri el a 75%-ot. Amennyiben a vagyontárgy avultságának mértéke a 75%-
ot eléri vagy meghaladja, úgy a biztosító a vagyontárgy káridőponti avult értékét téríti
meg a biztosítottnak.
Karidőponti beszerzési érték a káresemény bekövetkezésének időpontjában
a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha
azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos
rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű es tudású) újonnan árusított vagyontárgy
piaci érteke.
Karidőponti avult érték a károsodott vagyontárgynak a kár időpontjában új
állapotban történő beszerzési ára vagy újraelőállítási költsége csökkentve
a használtsági foknak megfelelő összeggel. A vagyontárgy avultságának
meghatározásához az életkorát, az igénybevételének módját, a ráfordított
karbantartást és felújítást lehet figyelembe venni, de főleg számítástechnikai,
híradástechnikai eszközöknél a technikai avulás is számottevő.
A biztosító a szerződés tartama alatt csak egy – az időben korábban bekövetkezett
– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
F) A biztosított kötelezettségei
A biztosított a rablás miatt köteles rendőrségi feljelentést tenni és a feljelentés másolatát
a biztosítóhoz a kár bejelentésekor benyújtani.

1.5.2. Balesetbiztosítás
A) A biztosítási esemény
Baleseti halál biztosítási eseménynek minősül a szerződés hatálya alatt bekövetkezett
baleset, amely a kockázatviselés tartama alatt a biztosított halálát okozza.
Baleset: Jelen feltételek alkalmazásában balesetnek minősül az a hirtelen fellépő,
egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül
a kockázatviselés tartama alatt éri.
Balesetnek minősül továbbá:
a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-,
és/vagy agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították,
és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb
pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének
az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy
agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz;
b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a
kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után
jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként
diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz;
c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal
a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után
jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként
diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
Jelen feltételek szerint – a fent írtaktól eltekintve – nem minősül balesetnek
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati
gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása
(továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű
fizikális ok váltja kivéve, ha a jelen feltételek ettől eltérően rendelkeznek;
b) a foglalkozási betegség (ártalom);
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem,
ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be;
d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam;
e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép
porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás
következménye;
f) a hasi sérv kialakulása, kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről
közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye;
g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás
az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus
behatás következménye.
B) A biztosítás területi hatálya
A biztosítás területi hatálya a földrajzi értelemben vett Európa országaira és a Földközitenger
menti országokra terjed ki.
C) A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlattételt követő nap 0 órakor kezdődik.
D) A biztosítási összeg
A biztosítási összeg 500.000,-Ft.
E) A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító 500.000,-Ft összegű biztosítási
szolgáltatást teljesít a biztosított által jelölt kedvezményezettnek, ennek hiányában a
biztosított örökösének.
F) A kárbejelentés, kárrendezés különös szabályai
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való
tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell bejelenteni a biztosítónak.
Balesetbiztosítási károk vonatkozásában minden esetben be kell nyújtani:
a) a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási
igénybejelentőt,
b) továbbá a következő iratok másolatát:
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig
keletkezett – összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás
dokumentuma,
– baleseti, munkahelyi baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,
– a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok,
– halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,
– boncolási jegyzőkönyv,
– biztosított halotti anyakönyvi kivonata,
– amennyiben a halál betegség következtében állt be, biztosított halálát okozó betegség
kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek
tisztázásához szükséges iratok (kezelőorvosi nyilatkozat, zárójelentés stb.),
– a biztosítási szolgáltatásra való jogosultságot igazoló okirat (pl. jogerős hagyatékátadó
végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat).
c) közlekedési baleset esetén, az előzőeken felül be kell nyújtani a következő iratokat:
– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a
biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye.
A biztosító az alábbi dokumentumok benyújtását is jogosult kérni a szolgáltatási igény
elbírálásához, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy
az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:
– a biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához
szükséges iratok (tanúk nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség,
munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv,
határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);
– a biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó
egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel
kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a
biztosított kórelőzményi adatairól;
– a biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési
anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély).
A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen
nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar
nyelvű hiteles fordításának benyújtását.
A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely
adathordozón történő benyújtását.

1.5.3. Tengerparti időjárás biztosítás
A) Területi hatály, kockázatviselési hely
A Tengerparti időjárás biztosítás területi hatálya (a kockázatviselés helye) a szerződő által
az aktiválás során kiválasztott országban fekvő azon település közigazgatási területére
terjed ki, amely a Földközi-tenger térségében a partvidéken - a tengerparttól a szárazföld
belseje felé számított maximum 25 km-es partsávon belül - vagy a Földközi-tengeren
fekvő szigeteken található.
B) A kockázatviselés tartama
A biztosító kockázatviselésének tartama a szerződő által megjelölt minimum 7, de
legfeljebb 21 napos időtartam, amelynek kezdetét és lejáratát a szerződő a biztosító
aktiválási felületén adja meg. A biztosító kockázatviselése a szerződő által megjelölt első
nap 0 órakor, de legkorábban 2016. június 15. napján kezdődik és legkésőbb 2016.
szeptember 25. napjáig tart.
C) A biztosítás aktiválása
A szerződő a biztosító https://www.genertel.hu/idojaras-biztositas-aktivalas című
weboldalán elérhető aktiválási felületen köteles megadni
– Választható Védelem Biztosítás kötvényszáma
– Szerződő neve
– Üdülés helyszíne (ország, település)
– Üdülés kezdete
– Üdülés vége
Az aktiválást követően a biztosító egy aktiválást visszaigazoló e-mailt küld a szerződőnek.
Az e-mail a biztosítás aktiválását igazolja.
Aktiválás hiányában a biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg.
A szerződő az aktiválást legkésőbb az üdülési időszakot megelőző napon végezheti
el.
D) Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül, ha a megadott üdülési időszakban a lehulló csapadék
mennyisége legalább az alábbi táblázatban megadott számú napon („10 mm-t elérő vagy
meghaladó csapadékos napok száma”) eléri vagy meghaladja a napi 10 mm-t.

 Üdülési időszak (napok száma)
 10 mm-t elérő vagy meghaladó
csapadékos napok száma
 7-10  4
 11-12  5
 13-14  6
 15-16  7
 17-18  8
 19-21  9
 

A biztosító kockázatviselése egy üdülési időszakra terjed ki.
A biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosítási szolgáltatás megállapítása
szempontjából a szerződő által megjelölt teljes üdülési időszakot egyben kell
figyelembe venni.
A biztosítási esemény bekövetkezését a http://www.worldweatheronline.com/ szolgáltatói
oldalon megadott időjárási adatok alapján kell megállapítani.
E) Biztosítási szolgáltatás
Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító napi 6.000,-Ft, de összesen
legfeljebb 60.000,-Ft biztosítási szolgáltatást teljesít minden olyan napra, amelyen a
csapadék mennyisége a 10 mm-t elérte vagy meghaladta.
F) A szerződő (biztosított) kötelezettségei
A szerződő (biztosított) köteles benyújtani a biztosítóhoz a külföldi tartózkodást igazoló
okiratokat, így különösen a repülőjegyét, autópálya matrica vásárlását igazoló bizonylatot,
a szállásfoglalást igazoló dokumentumot, a szállásadó által kiállított számlát.
1.6. Kárbejelentés
A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási eseményt annak bekövetkezését követően
haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül a biztosítónak
– személyesen a biztosító ügyfélszolgálatán,
– telefonon munkanapokon a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán a 06 1 288 0000
telefonszámon,
– interneten online kárbejelentő rendszeren keresztül (https://www.genertel.hu/
ugyfelszolgalat/karbejelentes/valaszthato-vedelem-biztositas-karbejelento weboldalon)
bejelenteni.
1.7. Mentesülés
A) A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a
kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta.
A jelen pontban meghatározott személyek súlyosan gondatlanul járnak el,
különösen ha
a) a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásukkal,
kábítószerfogyasztásukkal, kábító hatású anyag vagy gyógyszer
szedésével összefüggésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos
előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,
b) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban
voltak, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt álltak,
és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha
történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-
et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8 ‰-et meghaladó mértékű
véralkoholkoncentráció,
c) olyan gépjárművet vezettek, amelynek nem volt érvényes forgalmi
engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői
engedéllyel nem rendelkeztek, és ez a tény a biztosítási esemény
bekövetkeztében közrehatott,
d) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati öszefüggésben áll azzal,
hogy a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti
szabályt megszegtek.
B) A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított
személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget a
kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének, így különösen ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott
kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette
meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási
esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a
szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár
enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított
ennek nem tett eleget.
C) A biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben
általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. A biztosító mentesül a
szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosított a jelen
pontbanrögzített kötelezettségének nem tett eleget.
D) A biztosító mentesül a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól, ha a
biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette
életét. A biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg,
és a kedvezményezett abból nem részesül.
1.8. Kockázatkizárás
A) Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges
cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés,
felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen
eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.
B) A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan
erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális
javakra vagy az infrastuktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási,
ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására
vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul,
illetve arra alkalmas.
C) Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia,
ionizáló sugárzás károsító hatásának, HIV-fertőzésnek betudható eseményekkel
összefüggésben következik be.
D) A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában
nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló
eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely a kockázatviselés
kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a
kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő
alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,
b) a kockázatviselést megelőzően megállapított egészségkárosodása.
E) A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában
nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben orvosi
végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott
kezelés.
F) Balesetbiztosítás vonatkozásában nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a
lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedésekre.
G) Sportártalmak kizárása balesetbiztosítási kockázatok esetén: A biztosító
kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati
összefüggésben vannak a biztosított alább felsorolt sporttevékenységével: autocrash
(roncsautó) sport; barlangászat; barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás
légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport;
hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hőlégballonozás; hydrospeed;
léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross;
motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad;
rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés,
ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival;
vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.
1.9. Vegyes rendelkezések
A jelen biztosítási feltételek 2016. június 1. napjától hatályosak.